Presser: a világ leghíresebb dala is magyar
2009-08-04 18:57, dombi1976 által
... és a sor folytatódik!
---------------------------------------------------------
...
Vegyük a monarchiát, amelyre csak idézőjelesen lehetett mondani, hogy egy ország. Itt rengeteg nép élt együtt, és ezek kultúrája átolvadt egymásba. Egymás hagyományába fűződtek bele, majd egy közös hagyományuk lett a következő generáció számára. Aztán jöttek a műdalok. Az 1800-as évek közepétől fogva már nagyon híres műdalok maradtak fenn. Az 1900-as évektől így a dalkultúránk is beépült Európába. Amellett, hogy költők verseit zenésítették meg, a komolyzene is nagyon erős hatással volt a dalokra. Érdekes megnézni az akkori zeneműkiadást. Tonnaszám írták a dalokat. Egy részük magyarnótának tűnik ma, más részük városi dal, kuplé, satöbbi volt. Műfajok alakultak ki, és mindjárt keveredtek is. Azért jött létre ez a rengeteg dal, mert az emberek akkoriban kicsiben szórakoztak. Akkoriban nem a moziban, vagy a tévében nézték az előadást, hanem egy utcában volt három kocsma, kávéház, egyebek, ahol különféle zenéket hallgathattak. Megszövegesített Chopin-dalt, vagy Liszttől a Szerelmi álmokat. Ezeket szalonokban is játszották, énekelték az úri fiúk és az úrilányok.
Akkoriban kottákat adtak ki és nem lemezeket…
Igen, egy kiállítást is megérne a századforduló környékének kottacímlap-művészete. A magyar szecessziót és a magyar népi szemléletet nagyon jól mutatja. Én is összegyűjtöttem egy pár darabot. Nem tudom, hogy valaki foglalkozik-e még ezzel, de megérné bemutatni. A kiállításon aztán az összegyűlő közönségnek el is lehetne játszani a kottákból, hogy miféle dalok voltak. Része lehetne a majdani Magyar Dal Napoknak. Egyszer csak jött a világ leghíresebb dala. Ezt is egy magyar írta: Seress Rezső az 1930-as években. Azóta- ezt a dalt énekelte már Ray Charles, Elvis Costello, Björk, játszotta a Kronos vonósnégyes, lefordították száz nyelvre…
… és Sinead O’ Connor is játszotta…
Igen lehetne ezt folytatni a végtelenségig, és ez a világ legnagyobb dala, és ez az ember az Akácfa utcában a Kispipa nevű vendéglőben zongorázta le az életét. A magyar dal egy nagyregény, és egy történelmi szappanopera. Olyan jó lenne, ha valaki megírná, aki nem az üzleti szempont felől közelítene, hanem mondjuk olyan író, mint Závada Pál, aki a közelmúltunkat boncolgatja.
Az előbb említett Szomorú vasárnapról már volt is egy film…
Igen, az is nagyon gyenge volt. A Szomorú vasárnaphoz sok mindenki megpróbál hozzányúlni, a dal már jogdíjmentes, hálásabb témát álmodni se lehet, nagy buli, de hát nem nagyon sikerül, mert a Szomorú vasárnap nem hagyja magát. Senki nem tudja megfejteni a ezt dalt, és pont ez a lényege. Nem is élne már. A dal, amit könnyű megfejteni, hamar elmúlik. Ez egy misztikus dolog.
...
dalszöveg: Jávor László
----------------------------------------------
pár név, akik még előadták: Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra, Paul Robson...
---------------------------------------------------------
...
Vegyük a monarchiát, amelyre csak idézőjelesen lehetett mondani, hogy egy ország. Itt rengeteg nép élt együtt, és ezek kultúrája átolvadt egymásba. Egymás hagyományába fűződtek bele, majd egy közös hagyományuk lett a következő generáció számára. Aztán jöttek a műdalok. Az 1800-as évek közepétől fogva már nagyon híres műdalok maradtak fenn. Az 1900-as évektől így a dalkultúránk is beépült Európába. Amellett, hogy költők verseit zenésítették meg, a komolyzene is nagyon erős hatással volt a dalokra. Érdekes megnézni az akkori zeneműkiadást. Tonnaszám írták a dalokat. Egy részük magyarnótának tűnik ma, más részük városi dal, kuplé, satöbbi volt. Műfajok alakultak ki, és mindjárt keveredtek is. Azért jött létre ez a rengeteg dal, mert az emberek akkoriban kicsiben szórakoztak. Akkoriban nem a moziban, vagy a tévében nézték az előadást, hanem egy utcában volt három kocsma, kávéház, egyebek, ahol különféle zenéket hallgathattak. Megszövegesített Chopin-dalt, vagy Liszttől a Szerelmi álmokat. Ezeket szalonokban is játszották, énekelték az úri fiúk és az úrilányok.
Akkoriban kottákat adtak ki és nem lemezeket…
Igen, egy kiállítást is megérne a századforduló környékének kottacímlap-művészete. A magyar szecessziót és a magyar népi szemléletet nagyon jól mutatja. Én is összegyűjtöttem egy pár darabot. Nem tudom, hogy valaki foglalkozik-e még ezzel, de megérné bemutatni. A kiállításon aztán az összegyűlő közönségnek el is lehetne játszani a kottákból, hogy miféle dalok voltak. Része lehetne a majdani Magyar Dal Napoknak. Egyszer csak jött a világ leghíresebb dala. Ezt is egy magyar írta: Seress Rezső az 1930-as években. Azóta- ezt a dalt énekelte már Ray Charles, Elvis Costello, Björk, játszotta a Kronos vonósnégyes, lefordították száz nyelvre…
… és Sinead O’ Connor is játszotta…
Igen lehetne ezt folytatni a végtelenségig, és ez a világ legnagyobb dala, és ez az ember az Akácfa utcában a Kispipa nevű vendéglőben zongorázta le az életét. A magyar dal egy nagyregény, és egy történelmi szappanopera. Olyan jó lenne, ha valaki megírná, aki nem az üzleti szempont felől közelítene, hanem mondjuk olyan író, mint Závada Pál, aki a közelmúltunkat boncolgatja.
Az előbb említett Szomorú vasárnapról már volt is egy film…
Igen, az is nagyon gyenge volt. A Szomorú vasárnaphoz sok mindenki megpróbál hozzányúlni, a dal már jogdíjmentes, hálásabb témát álmodni se lehet, nagy buli, de hát nem nagyon sikerül, mert a Szomorú vasárnap nem hagyja magát. Senki nem tudja megfejteni a ezt dalt, és pont ez a lényege. Nem is élne már. A dal, amit könnyű megfejteni, hamar elmúlik. Ez egy misztikus dolog.
...
dalszöveg: Jávor László
----------------------------------------------
pár név, akik még előadták: Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra, Paul Robson...
Hozzászólások száma 7
Hozzászólás
-
Seress Rezső2009-08-04 19:09, Chimera által 
-
igaz.Idézet:Eredeti szerző Chimera
Seress Rezső
köszönöm.
javítottam.2009-08-04 19:17, dombi1976 által
-
Várom az új CD-t a "Seress Best off"-val. De nem csak mert Király Lindát is felkérték.
Nem ez a változat nem a kedvencem.
Inkább ez:
GLOOMY SUNDAY-BILLIE HOLIDAY VERSION
Meg ez
Póka Angéla - Szomorú vasárnap (Gloomy Sunday)
Külföldön ez még mindig megkerülhetetlen dalnak látszik. Tényleg rengeteg változata van.2009-08-04 20:43, kalmj által
-
Szerintem Póka Angéla azért megsejtett belőle valamit
2009-08-04 21:05, GinGina által 
-
Nekem is megvan vagy negyven változatban, Koós Jánostól Hernádi Juditon át Maros Gábor, Korda Györgyig. Meg persze millió külföldi.
A Hernádi-verzió azért érdekes, mert ott a második versszak szövegét is Seress jegyzi, és ugyanaz a dallama, mint a Gloomy Sunday-nak (angol verzióban más egy picit a melódia). A Seress-szöveg egyébként nagyon gyermeteg, Jávoré kellett hozzá, hogy nagyot üssön a dal. De Seresst a zene miatt szeretjük. Ahhoz képest, hogy nem is tudott rendesen zongorázni, még nagyobb a teljesítménye.2009-08-05 15:46, ungi által
-
Kösz dombi!
Én is szeretem ezt a dalt. Olyan fájdalmasan szomorú.2009-08-15 08:42, odry által
-
A múlt héten kettő (sokak által ugyan elismert) nőtől hallottam megszégyeníteni ezt a dalt.... :S2009-09-08 11:04, tthgabor által
Összes Trackback 0
