Légy büszke magyar!
2009-08-20 04:33, dombi1976 által
Egy 2004-es cikk részlete.
Tudjuk-e...?
--------------------------------------------
Most, hogy betámolyogtunk az EU-ba, - mert ezt nem lehet emelt fővel való belépésnek nevezni – legalább annyit kéne tudnunk, hogy mit viszünk mi ebbe az ötágú-csillagos Unióba.
1. Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16. 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.
2. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?
3. Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a „művelt” angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!
4. Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
5. Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
6. Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
7. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá…
8. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?
9. Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk. Szégyen, hogy a mi politikusaink ezt szó nélkül hagyták.
10. Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.
11. Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
12. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
13. Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba! …és akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről…
Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul: Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld… Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás? Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!”
Tudjuk-e...?
--------------------------------------------
Most, hogy betámolyogtunk az EU-ba, - mert ezt nem lehet emelt fővel való belépésnek nevezni – legalább annyit kéne tudnunk, hogy mit viszünk mi ebbe az ötágú-csillagos Unióba.
1. Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16. 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.
2. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?
3. Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a „művelt” angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!
4. Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
5. Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
6. Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
7. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá…
8. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?
9. Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk. Szégyen, hogy a mi politikusaink ezt szó nélkül hagyták.
10. Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.
11. Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
12. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
13. Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba! …és akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről…
Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul: Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld… Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás? Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!”
Hozzászólások száma 39
Hozzászólás
-
és azt tudjuk-e hogy állandóan őseink tettein merengünk, velük büszkélkedünk ahelyett hogy úgy élnénk hogy saját tetteinkre is büszkék lehessünk2009-08-20 09:14, Chimera által 
-
Hogy milyenek vagyunk? Magyar találja ki a telefonközpontot, de Magyarországon nem lehetett telefonhoz jutni. Na ilyenek vagyunk. Egyenként fantasztikusak, csak együtt nem működünk.2009-08-20 10:01, kalmj által 
-
Köszi dombi, stílusos a mai napra a dícső múlt felelevenítése, meg persze szép és jó dolgok ezek.
Chimnek is igaza van....
És vannak itt akikre büszkék lehetünk ma is, nem is kevesen..., de pl. az egyik olyan dolog ami legjobban bosszant, amikor kicsinálják a tehetséges embereket.
Egy fiatal tehetség (nevét ne kérdezzétek
) pl. nagyon szép eredményt ért el tudomány terén. Volt vele egy beszélgetés és mondta, hogy külföldön fog továbbtanulni és kutatni.... Persze az anyagi támogatás sem ugyanaz, de azt mondta elsősorban NEM ezért megy el, hanem, mert már piszkálják, marják..... Ez nagyon szomorú, pedig még csak egy tini.., igaz, lehet okosabb, és többet elért mint más idősebb "okoska" és ezt nem bírták elviselni....Elmennek a fiatal tehetségek az országból....
Ami talán reménykedésre adhat okot, láttam neten egy agyvisszaszívó kezdeményezést, remélem tényleg sikeres lesz.
Láttam egyszer egy beszélgetést, és ott hallottam egy gondolatot, ami nagyon találó és igaz. Valami olyasmit mondott egy illető, hogy külföldön ha valaki sikeres, akkor próbálnak a közelébe kerülni, mert tanulni akarnak tőle, nálunk pedig ellenséggé válik, és addig marják, amíg csak tehetik.2009-08-20 10:05, odry által
-
2009-08-20 10:17, odry által
-
2009-08-20 10:21, odry által
-
Széchenyi István azt mondja: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”Idézet:Eredeti szerző odry
pl. nagyon szép eredményt ért el tudomány terén. Volt vele egy beszélgetés és mondta, hogy külföldön fog továbbtanulni és kutatni....
Tehát nem kéne hagyni eltékozolni a világban. Ez nem megy.
2009-08-20 10:53, kalmj által
-
Ez szép, ezekre büszkék lehetünk tényleg...
aztán új dolgok kerülhetnek a listára kb. 800-1000 év múlva...
2009-08-20 11:07, adam89 által
-
dombi, ugye tudod hogy ebben a szövegben megfogalmazottak közül gyakorlatilag semmi sem igaz?
Ostoba mítoszokat terjesztesz.2009-08-20 18:00, ftonyo által
-
Légy büszke magyar, de ne terjessz ostobaságokat!
1. lecke
1. Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16. 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.
A honfoglalók 20 000 harcost tudtak kiállítani, ez azt alapul véve, hogy minden 5. embert számítunk fegyverforgatüó férfinak, 100 ezres teljes népességet feltételez. Mátyás király uralkodása idején Mo.lakossága cca. 4 millió fő volt, ennek 80%-a magyar, 1700-ban a lakosság alig kétmillió, ennek 45%-a magyar. A magyarság részaránya 1910-ben billent csak 51% fölé az ország teljes népességében.
2. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?
Ugyan az ír- kelta írásbeliséget (ógham-írás), az ófrancia verduni szerződést (843) tegyük a kukába, vagy mi? Vagy a viking rúnákat, a szláv glagolicát? A "kiforrott, kész" magyar rovásírás a 600-as években kialakult türk orkhioni írásmutációja, több glagolita és görög írásjeggyel.
3. Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a „művelt” angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!
Azért értjük, merta nyelvészek átírták a mai magyar nyelv kiejtési szabályai szerint. Az angol nyelv as norman-francia hódítás óta folyton változik - 1000 éve - és folyton gazdagodik francia eredetű kifejezésekkel.
4. Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
Mert Németország előbb iparosodott, és így előbb szétzúzódtak a paraszti kultúra keretei, emlékei, mintsem elkezdték volna a népi kultúra emlékeinek gyűjtését.
5. Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
Egytől-gyik népmesei vándormotívumok, egész Európában közismertek. A nyelvtani szinten sem ismerik badarsághoz annyit, hogy a "tündér" szót csak a 19. században találják ki a nyelvújitók - konkréten Vörösmarty Mihály - a "tűnik" igéből.
6. Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
Az evőeszközöket a Beatrix királynét kísérő olaszok hozták be Mátyás udvarába. A derék taljánok ui. nem bírták nézni, hogy a magyar urak puszta kézzel marcangolják a húst.) A középkorban mindenhol fűszerezték a húst, ui. nem tudták tartósítani, és az oszlás bűzét-ízét vették el a sokféle fűszerrel...2009-08-20 18:18, ftonyo által
-
Légy büszke magyar, de ne terjessz ostobaságokat!
2. lecke
7. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá…
A nadrgot nem kellet behozni Európába, mert ismerték azt már a kelták, germánok, szlávok - egyszóval mindenki, aki a mérsékelt égőv alatt élt. Hamar el is tanulták a rómaiak is a használatát. A honfoglalók nem ismerték a cipőt, kizárólag a puha bőrtalpú csizmát. Ha aki ezt írta, ismerné a néprajzot, akkor tudná, ha egy lány ma igazán korhűen akar kalocsai menyecskének beöltözni, akkor nem vehet fel bugyit? Ui. a magyar népi kultúra nem ismerte a fehérneműt a 19. század végéig.
8. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?
9. Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk. Szégyen, hogy a mi politikusaink ezt szó nélkül hagyták.
Az itt felsorolt "őshonos" állatok közül a szürkemarhát a kunok hozzák be a 13. században, a mangalica disznót vándorló szerb disznópásztorok a Balkánról a török hósoltság idején (tényleg nem tűnik fel az állat nevének jellegzetes délszláv -ica végződése ? ) A kutyafajták közül teljesen bizonyos, hogy a komondor a kunokkal kerül be Mo-ra (az állat neve ui. kipcsak-kun nyelven annyit tesz: a kunok kutyája...) A kuvasz, vizsla és a puli előfordulása a 16. század előtt nem adatolható.
10. Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.
Az persze ne zavarjon senkit hogy a tulipán Perzsiából származik, és neve fárszi-perzsa nyelven annyit tesz: turbán... Most akkor tulajdonképp perzsák volnánk?
11. Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Magyarországnak 1949-es, a szovjet sztálini alkotmány szó szerinti lefordításával létrehozott alkotmánya előtt előtt nem volt alkotmánya. Az intelmek nem is lehetalkotmány, mert az egy középkorban megszokott állambölcseleti, mai szóval politológiai munka.
12. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
Lengyelek esetleg... hogy az Itáliában területeket birtokló német-Római birodalom, LOL (És akkoriban Ausztria nem létezett, az csak 1805-ben jön létre...)
13. Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba! …és akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről…
Magyrországon először a 19. században vezették be az öntözéses gazdálkodás a homokos alföldi régiókban. Előtte nálunk nem ismerték ezt a gazdálkodásiformát. A vetésforgót pedig a bencés szerzetesektalálták ki cluny-ben, innen terjedtszt Európában - ésy igen, Magyarországon is.
Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld…
Mese, mese, meskete...
-Talleyrand ilyet soha nem beszélt Napoleonnal, főleg mert a franciák szövetségesként tekintettek ránk -akkor miért is ellenünk fondorkodtak volna?
-Az egyetemet ekkor nem hívták Pázmány Péter egyetemnek
- A régi időkben nem volt divat évente 2000 diákot felvenni, főleg mert gimnázium sem lett volna annyi, hogy ki tudjon termelni ennyi hallgatót
- Az osztrákokra tett megjegyzés szimplán a hülyeség iskolapéldája2009-08-20 19:04, ftonyo által
-
Kedves ftonyo!
Ezt a bejegyzést egyszerűen azért indítottam, mert tetszett az amit olvastam.
Nem vitatom, azt amit fentebb kielemeztél.
DE!
Amit te is kielemeztél, az nem más, mint a történelem egyfajta magyarázása.
Az én nézetem pedig a történelemről a következő.
MINDEN AMIT A VILÁGBAN TÖRTÉNELEMNEK NEVEZÜNK, LEGYEN AZ ÍRT, VAGY MÁS ÚTON TERJESZTETT, NEM MÁS MINT BIZONYOS (ADOTT ÉRDEKEK) SZERINTI MAGYARÁZÁSA A MÚLT TÖRTÉNÉSEINEK. ÉS HA AZ ÉRDEKEK VÁLTOZÁSA ÚGY TARTJA SZÜKSÉGESNEK, AKKOR A MAGYARÁZATOK IS E SZERINT VÁLTOZNAK.
És bizony legyen az ember akármennyire tanult is, járjon akármilyen iskolában, legyen tucatnyi diplomája, akkor is csak azt fogja tanulni, amit az adott kor követelményei (érdekei) szerint neki elmondanak.
Én a történelmet onnan datálom amire emlékszem.
2009-08-20 19:38, dombi1976 által
-
tévedsz, az amit össze-vissza magyaráznak az politikai propaganda nem történelem
a történelem tényeken, bizonyítékokon, tárgyi leleteken alapul, és az ezekből levont tudományos ismeretekből.
most mélységesen egyet értek ftonyóval, felesleges itt az ostobaságot terjeszteni és folyamatosan isteníteni a magyarságot....a jobbik is így indult (és ha rájuk gondolok bizony elszégyellem magam hogy magyar vagyok)2009-08-20 22:11, Chimera által
-
2009-08-20 22:28, dombi1976 által
-
politikával nem foglalkozom. és a jövőben sem szándékozom.Idézet:Eredeti szerző Chimera
tévedsz, az amit össze-vissza magyaráznak az politikai propaganda nem történelem
a történelem tényeken, bizonyítékokon, tárgyi leleteken alapul, és az ezekből levont tudományos ismeretekből.
most mélységesen egyet értek ftonyóval, felesleges itt az ostobaságot terjeszteni és folyamatosan isteníteni a magyarságot....a jobbik is így indult (és ha rájuk gondolok bizony elszégyellem magam hogy magyar vagyok)
a istenítés pedig a legtávolabb áll tőlem.
egyszerűen szeretem azt, hogy magyarnak mondhatom magam.
és szeretném, ha az emberek ebben a pici országban nem a szerint hangoztatnák csak, hogy magyarok, hogy éppen mennyi hasznuk van belőle, hanem mindig emelt fővel, tettel, tisztességgel, becsülettel tennék ezt.
a fenti felvetésedhez.
szerinted mit tanulnánk most a függetlenségi nyilatkozatról, ha dél nyert volna?
pedig tény a megszületése, tehát a történelem része. és gyanítom, hogy most más tudományos következtetések látnának róla napvilágot.
szóval, csak nézőpont kérdése.
( lehet, hogy most ítélés tárgya jobbik, de hogy 20-50-100 év múlva hogyan ítélik meg? )2009-08-20 22:47, dombi1976 által
-
az hogy megszületett a függetlenségi nyilatkozat nem nézőpont kérdése.
nem igazán értem ezt a megközelítést, itt most a történelem magyarázatáról volt szó nem fikciókról, nem arról hogy mi lett volna ha....2009-08-20 23:11, Chimera által
-
ami megtörtént, de nem tudsz róla, (mert esetleg nem engedi valaki érdeke) az fikcó?Idézet:Eredeti szerző Chimera
itt most a történelem magyarázatáról volt szó nem fikciókról, nem arról hogy mi lett volna ha....
Krisztus születése megtörtént, tehát történelem, vagy fikció?
(most az emberről beszélek, és nem a köré szőtt történetekről)
volt felesége? születtek gyermekei?
minden történelmi esemény nézőpont, és érdekek kérdése.2009-08-21 00:00, dombi1976 által
-
"Most, hogy betámolyogtunk az EU-ba, - mert ezt nem lehet emelt fővel való belépésnek nevezni – legalább annyit kéne tudnunk, hogy mit viszünk mi ebbe az ötágú-csillagos Unióba."
Hogy mit viszünk be? Büszkeséget mindenképpen. Aztán ezen kívül még gyűlölködést, önzést, irigységet, megosztottságot, amik mára igazi hungarikummá váltak. Mint ahogy a másiknak a lehúzása, a másikon való átgázolás, a közöny, az érzéketlenség, az általánossá vált bunkóság, a képmutatás, a gerinctelenség, a jellemtelenség, a "dögöljönmegaszomszédteheneis"-mentalitás és a "felfelényaloklefelétaposokoldalrakönyöklök"-gyakorlat jellemzi mostanra már ezt a népet legfőképpen.
Ezekre a dolgokra valahogy nem igazán tudok büszke lenni.
2009-08-21 00:09, Képvadász által
-
Idézet:Eredeti szerző Képvadász
Aztán ezen kívül még gyűlölködést, önzést, irigységet, megosztottságot, amik mára igazi hungarikummá váltak. Mint ahogy a másiknak a lehúzása, a másikon való átgázolás, a közöny, az érzéketlenség, az általánossá vált bunkóság, a képmutatás, a gerinctelenség, a jellemtelenség, a "dögöljönmegaszomszédteheneis"-mentalitás és a "felfelényaloklefelétaposokoldalrakönyöklök"-gyakorlat jellemzi mostanra már ezt a népet legfőképpen.
Ezekre a dolgokra valahogy nem igazán tudok büszke lenni.
van igazad, de Te egy nagy adag naívságot is viszel be, ha azt hiszed hogy ez csak itt van így2009-08-21 00:22, Kobe által
-
Már én is elmondhatom, hogy két rendszerben éltem. Maradjunk annyiban, hogy a történelem változik. Állandóan újraírják. Habsburg Györgyöt meg ne kérdezd a '48-as eseményekről.
(Az Aranybullát tanultam, mint első alkotmányt.)2009-08-21 00:40, kalmj által
-
Természetesen nem hiszem azt, hogy csak itt lenne egyedül ez így.Idézet:Eredeti szerző Kobe
van igazad, de Te egy nagy adag naívságot is viszel be, ha azt hiszed hogy ez csak itt van így Viszont azt látom, hogy az utóbbi években igencsak felerősödtek ezek a jelenségek Mo.-n is. A hangsúly inkább az arányokon van, vagyis hogy külföldön mennyire jellemzőek ezek a dolgok és itt milyen arányban.
2009-08-21 00:46, Képvadász által
Összes Trackback 0
