Freire Szilvi a pókerkirálynő 2010-10-22 01:14:54
Ismert embert szállítani legtöbbször kínszenvedés. Legtöbbnek akkora arca van, hogy nem látsz ki tőle. Előre féltem Szilvitől. Hányni tudok a megjátszós nagyképű celebektől, erre nem tök normális volt. Ezt a pofáresést! Mit normális, lenyűgöző és még előre is ült.
Rengeteg fényes nő utazott már velem. Direkt írtam fényeset. Van egy ilyen kaszt. Márkás, kihívó cuccok, megcsinált mellek, trágárság, mindenkit lenéző viselkedés, biztos tudjátok, miről beszélek. Mikor meghallottam, hogy Freire Szilviért kell mennem már be is raktam közéjük. Mi mást várhat az ember egy szépségkirálynőtől. Bennem is megvan minden előítélet, hogy a világbékéért harcolnak, ádázul lökik le egymást a színpad mögötti lépcsőn és úgy integetnek, mintha villanykörtét törölgetnének. Persze váratott egy kicsit, nem túl sokat, majd felbukkant a kapuban. Első pillanatban meglepetést okozott. Kis sétával betonon, vagy rövidebben, füvön át jöhetett a kocsihoz. Meg mertem volna esküdni, hogy körbe fog menni, de nem, egyenesen átvágott a füvön és minden zokszó nélkül és beült előre. Már tudtam, hogy kivételes a csaj. Pókerezni ment. Nem irigylem az ellenfeleit. Az a pali, aki a játékra bír figyelni mellette, az vagy vak, vagy homokos, esetleg mindkettő. Olyan természetes elegancia van ebben a lányban, ami védtelenné teszi az embert. Élmény vele beszélgetni. Nem bratyizós és nem is lazázza túl a szerepét, egyszerűen csak nyitott és őszinte. Féltem a cicababás naivságtól is, bátran kijelenthetem, az sincs benne. Olyan volt beszélgetni vele, mintha csak a szomszéd lánnyal beszélgetnél, aki már tíz éve lakik melletted. Bár, amikor megkérdeztem, írhatok-e róla, kicsit betojt, hogy talán túl őszinte volt, de még egy fotót is összehoztunk végül.
Kár, hogy nem osztott lapot. Ennyi fal ledőlése után, azt kezdtem hinni, talán ez is ledől. Ne legyünk telhetetlenek. Persze, hogy tisztában vagyok vele, hogy nem egy világban élünk. Milyen gáz ezt kimondani. Az ember keres egy szép, normális lányt, erre nem pont egy szépségkirálynő az. Ezt a pechet. A legfurcsább az, hogy meg sem néztem rendesen. Vannak lányok, akiket gátlástalanul bámul az ember, de egy szépségkirálynőt nem. Neki nem tudsz hízelegni vele, hogy szépnek találod, és nem tudod levenni róla a szemed. Ő nem hogy tudja, hogy szép, de papírja is van róla. Ez az önértékelési gond letudva. Neki már csak az előítéletekkel kell megküzdenie, de amint láttam ez is remekül megy neki.
http://taxisblog.blog.fn.hu/index.p...00&bejcim=Freire_Szilvi_a_pokerkiralyno&todo=
Tudom hogy ezzel parázsba nyulok de kíváncsi lennék egy pár arcra aki ezt elolvassa..
Persze azt hozzá teszem hogy nem mindenki olyan mint ő.. de nincs egyedül
Ismert embert szállítani legtöbbször kínszenvedés. Legtöbbnek akkora arca van, hogy nem látsz ki tőle. Előre féltem Szilvitől. Hányni tudok a megjátszós nagyképű celebektől, erre nem tök normális volt. Ezt a pofáresést! Mit normális, lenyűgöző és még előre is ült.
Rengeteg fényes nő utazott már velem. Direkt írtam fényeset. Van egy ilyen kaszt. Márkás, kihívó cuccok, megcsinált mellek, trágárság, mindenkit lenéző viselkedés, biztos tudjátok, miről beszélek. Mikor meghallottam, hogy Freire Szilviért kell mennem már be is raktam közéjük. Mi mást várhat az ember egy szépségkirálynőtől. Bennem is megvan minden előítélet, hogy a világbékéért harcolnak, ádázul lökik le egymást a színpad mögötti lépcsőn és úgy integetnek, mintha villanykörtét törölgetnének. Persze váratott egy kicsit, nem túl sokat, majd felbukkant a kapuban. Első pillanatban meglepetést okozott. Kis sétával betonon, vagy rövidebben, füvön át jöhetett a kocsihoz. Meg mertem volna esküdni, hogy körbe fog menni, de nem, egyenesen átvágott a füvön és minden zokszó nélkül és beült előre. Már tudtam, hogy kivételes a csaj. Pókerezni ment. Nem irigylem az ellenfeleit. Az a pali, aki a játékra bír figyelni mellette, az vagy vak, vagy homokos, esetleg mindkettő. Olyan természetes elegancia van ebben a lányban, ami védtelenné teszi az embert. Élmény vele beszélgetni. Nem bratyizós és nem is lazázza túl a szerepét, egyszerűen csak nyitott és őszinte. Féltem a cicababás naivságtól is, bátran kijelenthetem, az sincs benne. Olyan volt beszélgetni vele, mintha csak a szomszéd lánnyal beszélgetnél, aki már tíz éve lakik melletted. Bár, amikor megkérdeztem, írhatok-e róla, kicsit betojt, hogy talán túl őszinte volt, de még egy fotót is összehoztunk végül.
Kár, hogy nem osztott lapot. Ennyi fal ledőlése után, azt kezdtem hinni, talán ez is ledől. Ne legyünk telhetetlenek. Persze, hogy tisztában vagyok vele, hogy nem egy világban élünk. Milyen gáz ezt kimondani. Az ember keres egy szép, normális lányt, erre nem pont egy szépségkirálynő az. Ezt a pechet. A legfurcsább az, hogy meg sem néztem rendesen. Vannak lányok, akiket gátlástalanul bámul az ember, de egy szépségkirálynőt nem. Neki nem tudsz hízelegni vele, hogy szépnek találod, és nem tudod levenni róla a szemed. Ő nem hogy tudja, hogy szép, de papírja is van róla. Ez az önértékelési gond letudva. Neki már csak az előítéletekkel kell megküzdenie, de amint láttam ez is remekül megy neki.
http://taxisblog.blog.fn.hu/index.p...00&bejcim=Freire_Szilvi_a_pokerkiralyno&todo=
Tudom hogy ezzel parázsba nyulok de kíváncsi lennék egy pár arcra aki ezt elolvassa..
Persze azt hozzá teszem hogy nem mindenki olyan mint ő.. de nincs egyedül
